Felhasználó:
Nincs bejelentkezve
2006/018/176-02-02 számú - Átmeneti Támogatás projekt.

Felhasználói kézikönyv


Hidromorfologia program használata

  1. A program telepítése
  2. Jogosultság
  3. A program főablaka
  4. Új jegyzőkönyv, Módosít
  5. Jegyzőkönyv törlése
  6. Morfológiai adatok, kiegészítő adatok
  7. Morfológiai adatok, völgyszelvény
  8. Keresztszelvény importálása
  9. Morfológiai adatok, mederanyaga
  10. Morfológiai adatok, lebegtetett hordalék
  11. Hidrológiai adatok
  12. Környezeti adatok, környezeti alapadatok
  13. Környezeti adatok, szakaszt jellemző növényzet
  14. Környezeti adatok, hullámtér, parti sáv jellege
  15. A víz fizikai-, kémiai jellemzői
  16. Adatállományok
  17. Képállományok
  18. Eseménynapló
  19. Utóellenőrzés
  20. Jegyzőkönyv
  21. ADCP XML export
  22. Sebességprofil
  23. Szelvény menti sebességek
  24. Magasság-felület diagram
  25. Szemeloszlási görbék
  26. Függélyek vizsgálata
  27. Regresszió számítás
  28. Térképi adatok
  29. Mérések kapcsolata
  30. Mérések keresztszelvényei
  31. Adatok exportálása
  32. Adatbázisszerver
  33. Külső állományok tárhelye
  34. Szelvényobjektumok
  35. Alkalmazot minimum és maximum értékek, mértékegységek
  36. A víz fizikai kémiai paramétereinek korlátai

A program telepítése

A program SDI dialógusablakokat használ (mindig a legfelső ablak kezelhető csak). A programot minden munkaállomásra le kell másolni, nem lehet fájlszerverről futtatni.

A program futtatásához .NET 2.0 keretrendszer szükséges. A program indításakor ki fogja írni, ha ez nincs még telepítve, mely letölthető a www.microsoft.com webhelyről.

A program használatához szükség van ezen kívül a teechart.dll fájlra, melyet a program mellett kel elhelyezni, valamint telepíteni kell a CrystalReports nyomtatást segítő programcsomagot.

A programot az OVISZ ftp oldaláról lehet letölteni, ahonnan a többi vízrajzos programot is.

Jogosultság

A programot vagy lekérdezési, vagy adatgazdai jogkörrel lehet futtatni. Windows-os hitelesítést használ a szoftver, valamint együttműködik az OTR-el is ezért mind az adatbázisban mind az otr felhasználókezelőjében be kell állítani a jogosultságot.

Lekérdezőknek datarreader kell az otr-be a riportba a hidromorfologiaweblapba, továbbá a hidromorfologiaweblap összes tárolt eljárását és függvényét kell tudni futtatni, ezen kívül be kell rakni az OTR programmal a "Hidromorfologia lekérdező" szerepkörbe.

Az adatmódosítóknak datawriter kel az OTR-be, dbowner hidromorfologiaweblapba, valamint datareader kell a reportba, ezen kívül be kell rakni az OTR programmal a "Hidromorfologia adatgazda" szerepkörbe.



A program főablaka

A program funkciói menüből, vagy az alsó táblázatos részen jobb egérgombbal kattintva lebegőmenüből érhetők el.

Az alsó táblázatos részben a felső szűrő rész beállításainak megfelelő jegyzőkönyvek jelennek meg. A szűrő rész egyes pontjai egymás között „és” kapcsolóval működnek, azaz több bejelölt szűrési feltétel esetén azokat a jegyzőkönyveket választja ki a program, amelyek mindegyik feltételnek egyszerre felelnek meg. A vízgyűjtőterület első része a minimum, a második része a maximum megadására szolgál. A jobb oldalon található lenyíló listák egymás közötti szűréssel működnek, tehát ha ki van választva vizig, akkor csak azok a medrek jelennek, amelyek az ő méréseik között szerepelnek.

Az első menüsor a Jegyzőkönyv, ebben a menüben találhatóak az adatok rögzítését szolgáló funkciók. A második menüpontban (Elemzések) találhatók a feldolgozást végző funkciók, a harmadik menüpontban pedig a program működésével kapcsolatos beállítási opciók. A táblázat oszlopainak fejlécén kattintva lehet növekvő, vagy csökkenő sorrendben rendezni a táblázat elemeit.

Új jegyzőkönyv, Módosít

Az új jegyzőkönyv és a jegyzőkönyv módosítása ablak megegyezik. Ezen az ablakon kell megadni a jegyzőkönyv alapadatait, kiválasztani a szelvényt és a helyszín szöveges leírását.

A szelvény objektumot az OTR adatbázisba rögzíti a program. Ezt az objektumot az OTAR programban is lehet módosítani, de a hozzákapcsolt jegyzőkönyvek, csak akkor láthatóak és használhatóak, ha érvényes és létező objektumhoz történt a csatolás. Az OTR programmal történt keresztszelvény-objektum törlésnek (érvényesség korlátozása) hatására nem lesznek láthatóak a hozzá kapcsolt jegyzőkönyvek.
TulajdonságMagyarázat
MederAz a meder (vízfolyás), ahol a szelvény megtalálható
Szelvény helye (fkm)Az a folyamkilométer, ahol a szelvény a vízfolyáson megtalálható
TöltéskilométerA szelvény helye töltéskilométerben kifejezve
Nullpont eovxEOVX, például VO kő
Nullpont eovyEOVY, például VO kő
Szelvény típusKeresztszelvény típusa (egyesített kód)
Irány (fok)Szelvény irány a '0' ponttól, fokokban kifejezve, északkal bezárt szög.
MegjegyzésTovábbi leírás, megjegyzés a szelvényről
Szelvény számaA keresztszelvénybeli vízhozam mérőhely azonosító száma
Szelvény 0-pont partoldalA keresztszelvény nullpontjának elhelyezkedését adja meg. (Kódlista)
Szelvény 0-pont mag. (mBf)A szelvény-nullpont függőleges koordinátája (magassága) mBf mértékegységben.
A keresztszelvény felvitele és módosítása a következő ablakokon keresztül érhetőek el.





















Jegyzőkönyv törlése

A jegyzőkönyv törlésekor minden adatot töröl a program, kivéve az OTR keresztszelvény objektum és az OTR keresztszelvényfelvételt.

A törlés hatására az OTR objektum fizikailag nem törlődik, hanem az érvényességét fogja korlátozni az alkalmazás.

A törlés érinti a külső fájlokat is, azokat az adatkönyvtárból és a képkönyvtárból törli.

Morfológiai adatok, kiegészítő adatok

Mindig a táblázatban kijelölt jegyzőkönyv adatit lehet módosítani, a beírt adatok arra érvényesek.

Ebben a részben kell beírni a morfológiai mérésekhez kapcsolódó megjegyzéseket, valamint a mért iszapvastagsági értékeket. Az iszap értékeinél egész számokat kell beírni. A jegyzőkönyvre vonatkozó adatok itt tájékoztató jellegűek, azokat nem lehet módosítani.













Morfológiai adatok, völgyszelvény

Az ablakban található jegyzőkönyv szekció tájékoztató jellegő, segíti az adatfelvivőt a beazonosításban.

A felvétel adatait az OTR adatbázis tkszfelvetel és tkszfelveteladat táblákba rögzíti a program, ezekbe a táblákba más alkalmazásból is lehet rögzíteni mérést. A felvétel típusa kötött esetünkben egy teljes völgyszelvényt kell rögzíteni. A szelvényfelvétel rögzítése történhet két, vagy három ponttal (Megadás módja). Két pontos rögzítés esetén meg kell adni egy nullpontot eov koordinátákkal és tengerszint feletti magassággal (Nullpont Z), melyhez viszonyítva lehet felvinni szelvény pontjait. A távolság a meder felé pozitív, a medertől távolodva negatív. A mélység a nullponthoz viszonyítva lefelé pozitív, felfelé negatív. A nullpont eltérhet a keresztszelvény objektum nullpontjától, de a szelvény iránya nem. Három pontos megadásnál minden mederpontot három abszolút koordinátával kell megadni (EOVX, EOVY, mBf). A ponttípusokat a legördíthető listából lehet csak megadni. A listában szereplő elemek kötöttek azok az egyesített kódtáblában rögzítettek. A grafikon segít az adatfelvitelben, három pont esetén a meder első pontjától vett Pitagoraszi távolságot lehet leolvasni a vízszintes tengelyen, a program nem ellenőrzi, hogy a három ponttal megadott pontok egy síkban vannak-e. A táblázat alatt szerkesztő módban megjelenő tőrlés és beszúrás gombokkal lehet módosítani a sorokon.



Keresztszelvény importálása

Ha a felmérés két különböző módszerrel történt, akkor a felmérést végzőnek kell gondoskodni ezek egyesítéséről. A program importálási lehetőséget biztosít a vágólapon keresztül, ezt az eljárást elsősorban Excel programból való beolvasásra optimalizáltuk.

Ki kell jelölni az importálandó adatokat. Összefüggő területet kell választani, nem lehet két nem egymás melletti oszlopot megadni. Ezek után Szerkesztés menü másolás parancsával vágólapra kell helyezni.

A keresztszelvény felviteli ablak táblázatos része alatt található import gombbal be kell hívni az importáló ablakot, majd jobb egér gombbal a baloldali részen a beillesztés parancsot kel választani.

A megadás módjánál a két, vagy három pontos megadás közül választhatunk, illetve dönthetünk az importálandó tartalomban található oszlopok elválasztójeléről. Ez Excel esetén tabulátor jel. Beillesztés után a Felvesz gombbal a program elemzi és áthelyezi a jobb oldalra a berakott adatokat. A pontok típusának megadására itt nincs lehetőség.

Ha a jobboldalon megfelelő a táblázat tartalma, akkor a Mentés gombbal lehet az adatokat berakni a völgyszelvény rögzítő ablakba. Az ott addig található adatok törlődnek.

Morfológiai adatok, mederanyaga

A mederanyag vizsgálatnál több ponton is kell mintát venni. Az egyes mintavételi helyeket a koordinátájukkal és a minta jelével lehet beazonosítani. A minták a böngésző részben a sorokban találhatók. Az adatfelvitelnél a mérés típusát kiválasztva a program előre feltölti a szabvány szerint használatos frakciókat, melyeket lehet módosítani a táblázat alatt található gombokkal pedig sorokat lehet törölni és hozzáadni.

Nulla frakció tömeggel nem lehet megadni frakciókat, azokat törölni kell. A hordalék tömege egész szám a minta térfogatánál lehet tizedes értéket megadni. A labor megadásánál szövegesen kell beírni az elemző intézményt.

Morfológiai adatok, lebegtetett hordalék

A lebegtetett hordalék felvitele megegyezik a mederanyag felvitelével az ott leírtakat kell figyelembe venni. Itt meg kell adni a hordalék töménységet és a hordalék hozamot. A hozam csak egész szám lehet, a töménység lehet tört érték is. Ezek az értékek a hidromorfológiai referencia szelvényre vonatkozó összesítő értékek, és nem az egyes mérésekre vonatkoznak.















Hidrológiai adatok

A vízhozammérés eltérhet a referenciaszelvénytől, ebben az esetben ki kell választani a szelvény objektumot, illetve meg kell határozni a Középsebességet és a maximáli sebességet a referenciaszelvényben. Egyéb esetben a bel felső és a jobb alsó sarokban találhat csoportok nem szerkeszthetők. A jegyzőkönyv szelvénye rész itt is tájékoztató adat nem itt lehet ezt módosítani.

A vízhozam mérés adatait lehetőségünk van hozam állományok xml kimenetéből importálni az import gombbal, vagy kézzel kitölteni. Az importálásnál a fájlban található törzsszám alapján megpróbálja megkeresni a mércét is a porgram. Abban az esetben, ha nem volt vízmérce, akkor a viszonyítási vízmérce jelölőnégyzetet ki kell törölni, egyébként a vízmérce gombbal lehet kiválasztani a mércét. A vegyes adatoknál található esések közül csak az egyik kitöltése kötelező, de legalább egyet ki kell tölteni.







Környezeti adatok, környezeti alapadatok

A környezeti adatok vizsgálatánál kijelölt szakasz kezdő és záró folyamkilométerét kell beírni a jobboldali szakasz leírás részben. A program ellenőrzi, hogy a referncia szelvény a megadott két érték között van-e és figyelmezett ha hibás megadás történt.

Az üledékvastagság itt tájékoztató adat, az iszap átlagos vastagságának értéket lehet itt látni.











Környezeti adatok, szakaszt jellemző növényzet

Azonális növényzet kiválasztása esetén más zonáció már nem választható, erre a program mentésnél figylemeztet. a növényzet típusok összege nem kell 100% legyen.













Környezeti adatok, hullámtér, parti sáv jellege

A területhasználat összességében 100% kell legyen. Az egyes szöveges mezők maximális hossza 1000 karakter lehet. Nézegetéskor a mezőkön duplán kattintva külön ablakban is megjeleníthető a teljes szöveg.













A víz fizikai-, kémiai jellemzői

A jegyzőkönyv részben tájékoztatásul jelennek az azonosító adatok, itt ezeket nem lehet módosítani. Az alapadatoknál az időjárás mindhárom paraméterét ki kell választani. A mintavételi pontokat eov koordinátával kell megadni, típusok négyféle lehet, jobb, közép sodor és mellékág. A pontok alatti gombokkal lehet a kellő számú pontot beállítani. Amennyiben csak a sodorvonalban történt mérés, úgy a többi pontot törölni kell.

A komponensek nevei a táblázaton belül legördülő listából választhatóak, ezektől eltérőt nem lehet beírni. A módszer és az eszköz cellákra kattintva egy görgethető listában jelennek meg azok az elemek, amelyek a teljes rendszerben már rögzítésre kerültek a listából dupla kattintással lehet kiválasztani elemet. Ezektől eltérőt is be lehet írni, a mezők szerkeszthetők. A szín és a szag paramétereket kóddal kell megadni, amihez segítséget a táblázat fölött kódértékek listák adnak segítséget. A szín három karakteres, a szag csak egy. Csak azoknak az elemeknek kell szerepelni a listában, amiket mértek a fölösleges elemeket törölni kell.



Adatállományok

A külső adatállományok 4 céllal készülnek hosszúidejű függélymérés, ADCP-vel készült vízhozammérés, ADCP-vel készült cikk-cakk mérés valamint hagyományos forgószárnyas eszköz módszerével mért vízhozammérés. A méréseket az alap ablak jobb oldali táblázatában lehet látni. A bal oldalon egy mintát láthatunk az adatállomány belsejéről és a leíró adatokról.

A külső adatfájlokat a program átnevezi egy 16 karakterből álló névvel és lemásolja az adatkönyvtárba, valamint az így adott névhez az adatbázisban leíró adatokat rögzít. Az ADCP adatállományainak szöveges export állományait lehet betölteni. A Winriver program egy méréshez két szöveges export fájlt készít r.sum és t.000 végződéssel. Az r.sum végű fájlt kiválasztva a program mindkét fájlt eltárolja. Ezen kívül ADP kiterjesztésű ADCp fájlt használ még a program. A Hozam programmal készített jegyzőkönyveknek el kell készíteni az XML exportját és ezt lehet betölteni a programba. A betöltéshez a fájlok mellett ott kell lenni a teszt.dtd fájlnak, mely az állomány helyességének ellenőrzésében segít. A jegyzőkönyvhöz csak egyedi néven lehet betölteni fájlokat. Az eov koordinátánál az x (északi) koordináta 400 000-nél kisebb kell legyen, az y (keleti) pedig nagyobbnak. Ha a hozam állomány adcp fájlok konverziójával készült (ADCP konverziós szoftverrel), akkor be kell kapcsolni a megfelelő jelölőnégyzetet.

Az állományt kiválasztva és beírva a tulajdonságát a felvesz gombbal lehet átrakni a jobb oldalra. Több állományt is meg lehet adni egy menetben. A mentés gombbal az így beállított állományok mentésre kerülnek. Módosításra nincs lehetőség.

Képállományok

A képállományokat hasonlóan az adatállományokhoz a program lementi egy könyvtárba egy 16 karakteres általa adott névvel, majd az adatbázisban rögzíti a leíró adatokat. A másolásnál megmarad az eredeti felbontás és típus. A program ezen kívül 800x600-as felbontásban jpg formátumban az adatbázisba is bemásolja a képet, mely replikációra is kerül.

A baloldali képen a listázás, a jobboldali ablakban az adatfelviteli űrlap látható.

Eseménynapló

Ebben az ablakban az aktuális jegyzőkönyv egyes részeiben beírt jegyzőkönyv felvételi és rögzítési időpontok szerepelnek, amennyiben van névbeírási lehetőség, úgy a beírt név, ellenkező esetben pedig a rögzítő bejelentkezési neve jelenik meg.











Utóellenőrzés

Az utóellenőrzésnél a program megvizsgálja az összes bevitt adatra vonatkozó korlátot, és kijelzi azokat az értékeket, amelyek nem felelnek meg. Mivel a korlátok egy része a beviteli folyamat közben lett meghatározva és szeretnék az adatfelvitel minőségét a jövőben is megőrizni újabb pontosabb korlátokkal ezért ezt a vizsgálatot később is el lehet végezni.

Az engedélyezett küszöbértékeket külön mellékletben lehet megtalálni.











Jegyzőkönyv

Ebben a menüpontban lehet kinyomtatni az aktuális jegyzőkönyv teljes jegyzőkönyvét, mely tartalmaz minden képi elemet és a külső adatállományok felsorolását, valamint a legfontosabb grafikonokat.

ADCP XML export

Az ADCP fájlok szerkezet nehezen kezelhető, valamint nem egységes, hiszen más-más műszergyártó más-más struktúrát készített. A program egy egységes szerkezetbe olvassa be az állományokat az így felépített adatbázisnak megfelelő xml állományt lehet itt előállítani. A méréshez tartozó állományok közül lehet export állományt készíteni.











Sebességprofil

A sebességprofil készítésénél elméleti sebesség-eloszlási diagramot és annak paramétereit lehet elkészíteni. Az ADCP pontmérésekre lett ez a módszer kitalálva, de működik nem pontmérésre is az eljárás. A program meghatározz az azonos réteghez tartozó pontok sebességeinek átlagát. Az átlag képzésénél először az északi illetve a déli komponensek számtani átlagát képezzük, majd az így kapott két komponensből képezhető sebességvektor hosszát határozzuk meg, ami lesz az adott réteg átlagsebesség értéke. Az így kapott (kék) pontokra egy elméleti görbét illesztünk.
Turbulens viszonyokra a függély menti sebességeloszlás az alábbi összefüggéssel írható le (Elder, 1959):
p27sebessegprofil0.png, 635B

u m/s víz áramlási sebessége,
z m mederfenéktől való távolság,
u* m/s fenékcsúsztató sebesség,
z0 m érdességmagasság,
? - Kármán féle állandó: 0.4.

Ennek az egyenletnek az együtthatóit a legkisebb négyzetek módszerével meghatározhatjuk. Melyek segítségével felrajzolhatjuk a görbét és kiszámolhatjuk a fenékcsúsztató sebességet és az érdességmagasságot.

A függély középsebességének számításakor a számított rétegenkénti átlagsebességeket használjuk fel, valamint azt feltételezzük, hogy a felszínen a legfelső ponttal egyező a sebesség, a fenéknél pedig a legalsó pont fele. A középsebesség képzésnél súlyozzuk a ponthoz rendelhető réteg vastagságával a sebességeket.

Szelvény menti sebességek

Az ábrába betölti program a keresztszelvény felvétel adatait (zöld vonal)

Két pontos megadás esetén a keresztszelvény távolsága a nullponttól adott, magassági értelemben pedig szintén a nullpontból kiindulva meghatározható minden pont tengerszint feletti magassága. Három pontos mérésnél a legelső pontból kiindulva a kiindulópont és az egyes pontok koordinátáinak Pitagoraszi távolságát felhasználva rajzoljuk fel a görbét. Az adatállományok menüpontban kiválaszthatunk egy külső állományt. ADCP, vagy hoz mérést választhatunk vízszintes értelemben a keresztszelvény objektum irányára vetített merőleges távolsággal számolunk az első ponttól. Magassági értelemben ha van vízállás és vízmérce megadva, akkor annak nullpontjának magasságát felhasználva a vízfelszín tengerszint feletti magassága meghatározható (ez tartalmazza a vízfelszín esésből származó hibát). Amennyiben ez nincs meg a vízfelszín magasságát a keresztszelvény vízszél pontjainak felhasználásával határozzuk meg. A betöltött külső fájlt lehet tükrözni, mert gyakran nem a balparttról indul a szelvényfelvétel.

Vízszintesen lehet eltolni a betöltött mérést, úgy, hogy fedésbe kerüljön a keresztszelvény és a mérés legmélyebb pontja. Vagy tetszőlegesen eltolhatjuk a mérést amozgatás eszközét bekapcsolva.

Hozam xml esetén az alábbi ábrát kapjuk.











Magasság-felület diagram

A diagramon kékkel találjuk meg a keresztszelvényt, mely az előző fejezet leírása szerint kerül ábrázolásra. A piros görbe az adott vízszinthez tartozó nedvesített felület diagramja. A piros diagramhoz tartozó tengely a felső tengely, melyen négyzetméterben látjuk az adatokat. A görbe azon a tartományon, amikor már elöntené a víz a védett területet is megjelenik, mert a számítás vízszintes értelemben a kék görbe kezdetétől a végig terjed, nem tudja figyelembe venni azon kívüli részt.











Szemeloszlási görbék

A diagramon megjeleníthetjük a mérési összes szemeloszlási diagramját illetve csoportosan ki-be kapcsolhatjuk a lebegtetett és mederanyag mintákat. A görbék összehasonlításával ellenőrizhetjük a sebesség eloszlási teóriákat és méréseket.











Függélyek vizsgálata

Az egyes függélyek paraméterei között kereshetünk összefüggéseket. Az ADCP mérések paramétereihez társítjuk a hordalékmérések D50 paraméterét. Akkor tekintjük hozzátartozónak az adott mérését, ha az helyben elég közel esik hozzá. Amennyiben nem lehet paramétert társítani, akkor nem szám felirat jelenik meg. A kijelölt paraméterek között regressziós vizsgálatot végezhetünk.
A kiválasztott paraméterek megjelennek az alsó táblázatban és a diagramon.

A következő lépés a cél változó kijelölése, majd két változó esetén az összefüggés kiválasztása. A cél változó az a változó melyet közelíteni szeretnénk a többi változóval (paraméterrel). Az egyenletek együtthatóinak kiválasztásakor minimalizálni szeretnénk az összefüggés és a cél adatsor értékei közötti különbséget. Ehhez egy lineáris egyenletrendszert kell megoldani. A kétváltozós módszerek mindegyike linearizálhatóak a változók átalakításával, majd az átalakítás inverzével visszaalakíthatóak így a megoldás visszavezethető az alap lineáris módszerre.
A közelítő egyenletet a képlet sorban találjuk, a hozzá tartozó magyarázat pedig az együtthatók táblázatban. A sorok száma azt az adatszámot jelzi, amelyekkel a vizsgálatot elvégeztük. Az eltérés átlaga a becslő függvény és a mért értékek különbségének átlaga. A szórás a matematikában megfogalmazott szórás érték, ez a paraméter jellemzi az eltérések ingadozását. Két változó esetén kiszámítható a korrelációs együttható, mely a kapcsolat szorosságát jellemzi. Több változó esetén kiszámítható a változók közötti korrelációs együttható, valamint a parciális korrelációs együtthatók.

Használata: Ha a korrelációs együtthatók táblázatában az első sor a korrelációs együttható a második a parciális korreláció. Értéke -1 és +1 között változik, minél közelebb van +1 illetve -1-hez annál szorosabb a kapcsolat. A parciális korreláció sosem lehet nagyobb mint a korrelációs együttható.
Ha a korreláció magas és a parciális korreláció alacsony azt jelenti, hogy az illető változók igazából nem korrelálnak a látszólagos kapcsolatot a többi változó hatása eredményezi. Két alapvető dologra használható a független változók egymás közötti kapcsolatai kiszűrhetőek illetve meghatározhatóak melyek azok a változók amelyek a függő változót valóban befolyásolják.
Ha a cél adatsorra vonatkozó parciális korrelációs együtthatókat vizsgálom, akkor kiszűrhető, hogy mely adatsorral nincs tényleges kapcsolat, ahol alacsony a parciális korreláció.

Az utolsó két fülön grafikusan tekinthetjük meg a közelítő függvényeket és a hiba alakulását.

Regresszió számítás

Az optimum keresésekor arra törekszünk, hogy a már ismert adat n-eseket behelyettesítve a képlet és a cél adatsor különbségének négyzetösszege minimális legyen. Ehhez elő kell állítani a parciális deriváltakat két változó esetén a deriváltat.
Yi: a becslés vektora,
xi: a mért adatok vektora az i.-dik mérésnél,
N: a mérések száma.

Ennek keressük a minimumát, amihez a derivált zérushelyét kell előállítani ez egy kétváltozós egyenletrendszer megoldásával egyenértékű.

Érdemes áttekinteni az alapfogalmakat is:
A szórás
A hiba
Ahol a "d" a tényleges és a becsült adat közötti különbség (hasonló módon értelmezhető bármely adatsor esetén).
A korreláció
Képlet alapján számítja a program, melynek egyszerűbb verziója a következő:
Ahol az adatsor átlagát jelöli. Mivel a különböző becslő függvényeket rejtett konverzióval állítom elő ezért nem csak a lineáris kapcsolat mértéke lesz a korreláció.

Parciális korreláció: Az n számú valószínűségi változó közül válasszunk ki két változót ezek X1 és X2 Fejezzük ki mind X1-et, mind X2–t az X3,X4,...,Xn változókra vonatkozó legjobban közelítő lineáris kombinációkkal (egyszerű többváltozós regressziós összefüggés). Ezután képezzük az
változókat az ún. maradékokat. Az Y1 és Y2 változók korrelációs együtthatóját nevezzük az X1 és X2 változók parciális korrelációs együtthatójának. Gyakran előfordul, hogy a függő és az új független változó közötti kétváltozós korrelációs együttható igen kicsi és mégis jelentős hatással van a függő változó változékonyságára, jól lehet ennek ellenkezője is előállhat. A parciális korrelációs együttható a változócsoport és a vizsgált változó kapcsolatát mutatja meg, ezért ez az egyszerű kétváltozós korrelációs együtthatóval szemben megbízhatóbbnak tekinthető. Lényegében letisztítjuk a két változóról a többi hatását és a maradvány adatsorok korrelációját vizsgálom.


Használata: Ha a korrelációs együtthatók táblázatában az első sor a korrelációs együttható a második a parciális korreláció. Értéke -1 és +1 között változik, minél közelebb van +1 illetve -1-hez annál szorosabb a kapcsolat. A parciális korreláció sosem lehet nagyobb mint a korrelációs együttható.
Ha a korreláció magas és a parciális korreláció alacsony azt jelenti, hogy az illető változók igazából nem korrelálnak a látszólagos kapcsolatot a többi változó hatása eredményezi. Két alapvető dologra használható a független változók egymás közötti kapcsolatai kiszűrhetőek illetve meghatározhatóak melyek azok a változók amelyek a függő változót valóban befolyásolják.
Ha a cél adatsorra vonatkozó parciális korrelációs együtthatókat vizsgálom, akkor kiszűrhető, hogy mely adatsorral nincs tényleges kapcsolat, ahol alacsony a parciális korreláció.

Térképi adatok

Az ábrán a völgyszelvény látható kékkel, melyet három pontos felvételnél egyszerűen a pontok elhelyezésével ábrázolunk, két pontos felvétel esetén a keresztszelvény objektum irányát és a mérés nullpontjának koordinátáját felhasználva számítjuk a pontok koordinátáit. Pontszerű objektumként megjelennek az ADCP mérések és mederanyag és hordalék mintavételek. Az ábrán ellenőrizhetjük a megadott koordináták helyességét. A pontok fölé mozgatva az egeret megjelenik a mérési pont azonosító adatai.











Mérések kapcsolata

A jegyzőkönyvek közel 60 számszerűsíthető paramétert tartalmaznak. A számolható összes paramétert össze lehet vetni, a főoldalon kiválasztott mérésekre vonatkozóan.

A mérések kiválasztása során elemezhetjük egy meder, egy keresztszelvény, vagy egy adott vízgyűjtőterület jegyzőkönyveit, amellyel jellemezhetjük a kiválasztott típust.

A kategória jellegű paramétereknél a paramétert egész számmal helyettesíti a program, ezekben a helyzetekben a kapcsolat szorosságán van a hangsúly. A víz fizikai és kémiai paraméterei közül a sodorvonalban mért paramétereket vesszük figyelembe. A szemeloszlási görbék esetében a görbékről kiszámolt Dx paraméterek átlagával jellemezzük a méréseket.

A következő lépés a cél változó kijelölése, majd két változó esetén az összefüggés kiválasztása. A cél változó az a változó melyet közelíteni szeretnénk a többi változóval (paraméterrel). Az egyenletek együtthatóinak kiválasztásakor minimalizálni szeretnénk az összefüggés és a cél adatsor értékei közötti különbséget. Ehhez egy lineáris egyenletrendszert kell megoldani. A kétváltozós módszerek mindegyike linearizálhatóak a változók átalakításával, majd az átalakítás inverzével visszaalakíthatóak így a megoldás visszavezethető az alap lineáris módszerre.

A közelítő egyenletet a képlet sorban találjuk, a hozzá tartozó magyarázat pedig az együtthatók táblázatban. A sorok száma azt az adatszámot jelzi, amelyekkel a vizsgálatot elvégeztük. Az eltérés átlaga a becslő függvény és a mért értékek különbségének átlaga. A szórás a matematikában megfogalmazott szórás érték, ez a paraméter jellemzi az eltérések ingadozását. Két változó esetén kiszámítható a korrelációs együttható, mely a kapcsolat szorosságát jellemzi. Több változó esetén kiszámítható a változók közötti korrelációs együttható, valamint a parciális korrelációs együtthatók.

Használata: Ha a korrelációs együtthatók táblázatában az első sor a korrelációs együttható a második a parciális korreláció. Értéke -1 és +1 között változik, minél közelebb van +1 illetve -1-hez annál szorosabb a kapcsolat. A parciális korreláció sosem lehet nagyobb mint a korrelációs együttható.

Ha a korreláció magas és a parciális korreláció alacsony azt jelenti, hogy az illető változók igazából nem korrelálnak a látszólagos kapcsolatot a többi változó hatása eredményezi. Két alapvető dologra használható a független változók egymás közötti kapcsolatai kiszűrhetőek illetve meghatározhatóak melyek azok a változók amelyek a függő változót valóban befolyásolják.

Ha a cél adatsorra vonatkozó parciális korrelációs együtthatókat vizsgálom, akkor kiszűrhető, hogy mely adatsorral nincs tényleges kapcsolat, ahol alacsony a parciális korreláció.

Az utolsó két fülön grafikusan tekinthetjük meg a közelítő függvényeket és a hiba alakulását. A pontok fölé mozgatva az egeret megjelenik az adatpont azonosító adata.

Mérések keresztszelvényei

A főablakon kiválasztott mérések keresztszelvényeit lehet egy diagramon megjeleníteni. A beállításokra kattintva tetszőleges sorrendbe rendezhetők és akár mint az alábbi ábrán három dimenzióba is elrendezhetők. A jobb felső sarokban lévő listán nyilakkal mozogva befolyásolhatjuk, hogy melyik szelvény lesz kijelölve. Magassági értelemben minden pontot tengerszint feletti magassággal ábrázoljuk, vízszintesen pedig a nullponttól való távolsággal.











Adatok exportálása

A jegyzőkönyvből több mint 60 paramétert gyűjt ki a program táblázatos formátumba. A táblázatot pontosvesszővel tagolt szövegfájlba (csv) exportálja a program, amely megnyitására a gépen lévő Excel alkalmazást el is indítja.











Adatbázisszerver

A program a legördíthető listába összegyűjti az elérhető szervereket, és ezek közül lehet választani, vagy be is lehet írni a szerver nevét, ha nem található meg a listában. A kiválasztás után a mentés gombot is meg kell nyomni. A beállítások a HKEY_CURRENT_USER\Software\Hidromorfologia bejegyzés alá fognak bekerülni a munkaállomásokon.











Külső állományok tárhelye

A program a külső állományokat az itt megadott könyvtárakba lemásolja egy általa megadott névvel. Ehhez a névhez társítja az adatbázisban a leíró adatokat. A könyvtárakat úgy kell kijelölni, hogy minden munkaállomásról látható legyen lehetőleg egy fájlszerver egy könyvtárát kell kijelölni erre a célra. Az adatállományok könyvtárban el kell helyezni a teszt.dtd állományt az xml állományok kezeléséhez.











Szelvényobjektumok

Annak érdekében, hogy a szelvényobjektumokat ne csak a jegyzőkönyveken keresztül lehessen kezelni, elhelyeztül önálló menüpontban is. Itt minden szelvényt meg lehet jeleníteni, de lehet szűrni csak a hidromorfológiai refenciaszelvényekre.











Alkalmazott minimum és maximum értékek, mértékegységek

MezőMértékegységMin.Max.
A lebegtetett hordalékmérés hordaléktöménységemg/l01000
A lebegtetett hordalékmérés hordalékhozamag/s015000000
A lebegtetett hordalékmérést kiértékelő labor megnevezése
A morfológiai adatok kiegészítő adatainál megadott átlagos iszapvastagságcm0100
A morfológiai adatok kiegészítő adatainál megadott minimális iszapvastagságcm0100
A morfológiai adatok kiegészítő adatainál megadott maximális iszapvastagságcm0100
A hidrológiai adatoknál megadott vízgyűjtő terület nagysága.km20250000
A vízhozamméréskor észlelt vízállás mérceazonosítója. A Vízügyi Adatár SQL Szerver adatbázisában - otar - a 11-es típus kódú objektum definiálja a felszíni állomásokat.
A vízhozammérés középideje.óra:perc0:0023:59
A vízhozammérés középvízállása.cm-10001500
A vízhozammérés vízállásváltozása.mm/óra-50005000
A vízhozammérés víztükörszélessége.m03000
A vízhozammérés vízhozamam3/s011000
A vízhozammérés középmélységem030
A vízhozammérés középsebességem/s05
A vízhozammérés maximális mélysége.m030
A vízhozammérés nedvesített felületem2090000
A vízhozammérés nedvesített kerületm03300
A vízhozammérés során, ha nem a referencia szelvényben történik a mérés akkor a referenciaszelvényre is meg kell adni a középsebességet.m/s05
A vízhozammérés során, ha nem a referencia szelvényben történik a mérés akkor a referenciaszelvényre is meg kell adni a maximális sebességet.m/s05
Vízfelszín esésekisvízf: cm/km
közepesvízf: cm/km
nagyvízf: cm/km
0
0
0
25000
250
50
Fenékesés (cm/km) a két esés közül legalább az egyik kitöltése kötelező.kisvízf: cm/km
közepesvízf: cm/km
nagyvízf: cm/km
0
0
0
25000
250
50
A minta száraz tömegeg0.15000

A víz fizikai kémiai paramétereinek korlátai

KomponensMértékegységÉrtékhatárokMegjegyzés
Levegőhőm.°C-20 – +50egy tizedes
Vízhőfok°C(-1) 0 – +50egy tizedes
Szín---
Szag---
pH---0-14két tizedes
Fajlagos. vezetőképességS/cm0 -100000egész
Oldott oxigénmg/L0 - 50egy tizedes
Oxigén telítettség%0-250egész
NH4+ - Nmg/L0-1000két tizedes
NO2- - Nmg/L0-10három tizedes
NO3- - Nmg/L0-1000egy tizedes
PO43- -Pmg/L0-100két tizedes
KOIkmg/L0-1000egész