Adatlap leírása

A szelvényfelvétel készítésének ideje

Szakaszon belül ki kell jelölni egy referencia szelvényt, amely az áramlási viszonyok tekintetében jellemzőnek tekinthető.

Karakó belterületén, a Marcal és a 8-as főút kereszteződésétől 230 méterre. Megközelítés gépkocsival a Kossuth L. utca 18. melletti bejárónál, földúton. Gyalogosan a főútról, a balparti töltésen.

A referencia szelvénynek mind a vízzel borított, mind a száraz részét fel kell mérni. A vízzel borított szelvényrészen a megmérendő szelvénypontok sűrűségére a vízhozammérés során alkalmazott pontsűrűség az irányadó. A szelvény száraz részét az ismert, illetve becsült LNV szintjéig, töltésezett folyóŹszakaszon a töltéskoronáig kell felmérni. A megmért szelvénynek tartalmaznia kell a jellegzetes pontokat (partél, sodorvonal, töltésláb és korona). Amennyiben a referencia szelvény alkalmas a vízhozam mérésére, akkor vízzel borított szelvény azonos a vízhozammérési keresztszelvénnyel.

Mederanyag mintát kell venni a következő függélyekben: Nagy folyón: 3 függélyben (a lebegtetett mintavételi 2. 4. 6. függélyekben), Közepes folyón: 1 függélyben, Kisvízfolyáson: 1 függélyben fenékanyag (mederanyag) mintavétel történik, kivéve, ha a meder köves. A mintavétel eszköze harangos mintavevő vagy Van Veen típusú (markolós) mintavevő. A szükséges mintamennyiség 0,5-1,0 kg.

A vízhozam-méréssel egyidejűleg lebegtetett hordalékmintát kell venni a vonatkozó műszaki előírások szerint. A mintavétel darabszáma: Nagy folyón: 7 függélyben lebegtetett minta (5 függélyben ahol az 1. kép szerinti vízhozammérés van a referencia szelvényben) + még 2 szelvényben szimmetrikusan, Közepes folyón: 5 lebegtetett minta, Kisvízfolyáson: 1 lebegtetett minta vétele előírt. A mintát talajmechanikai laboratóriumban kell kiértékelni, koncentráció és szemeloszlás meghatározásával. A laboratóriumi eredmények birtokában hordalékhozamot kell meghatározni a "Hozam" program segítségével.

Ha a mederfenék nem kemény, hanem iszappal borított, akkor meg kell mérni a lágy iszap vastagságát. A mérést a hordalékmérésre kijelölt szelvényben és függélyekben kell elvégezni. A mérés szondarúddal történik, a mélységmérésnek megfelelően, egyszer tárcsával (az iszapfelszínig), majd pedig tárcsa nélkül (ameddig a rúd gyenge nyomásra lehatol). A két mérés különbsége az iszapvastagság.

Vízgyűjtőterület a szelvényben (Km2)

A mérést lehetőség szerint a kijelölt referencia szelvényben kell végrehajtani. Amennyiben ez nem lehetséges pl. a referencia szelvény benőttsége miatt, akkor a mérésre alkalmasabb szelvényt kell keresni.

Nagy- és közepes folyók esetében a vízszínesés meghatározását az alappont hálózatra támaszkodva, arról egy- legfeljebb két műszerálláspont segítségével kell végrehajtani. A vízszint helyzetét csillapító csőbe helyezett vállas karóval kell rögzíteni. Kisvízfolyásoknál a felvett szakasz völgyfenékének átlagos esését kell meghatározni.

Sebességeloszlás a HOZAM programoból.

A mérőhajó kis sebességgel, parttól partig tartó cik-cakk útvonalon járja be a teljes szakaszt. Az egymást követő cikk-cakk szelvények közepes távolsága ne legyen több, mint a szelvényszélesség egytized része. A hajó mozgásának pozícionálását célszerűen GPS-szel kell végezni. Az átkelések végén (a partnál) az adatok rögzítését nem kell megszakítani, de a túl nagyméretű adatfájlok elkerüléséhez a rögzítést kb. 20-30 percenként célszerű lezárni és újraindítani. Az adatok tárolása az előzőekhez hasonlóan történik. A mérési eredményeket a mérés során rögzített teljes körű nyers adatfájlok + konfigurációs fájlok formájában kell eltárolni.

A mérést a referencia szelvényben 5, előre rögzített helyű függélyben kell elvégezni, továbbá a vizsgálandó szakasz elején és végén további 3-3 függélyben (az 1. ábra szerint). A függélyeket úgy kell a szelvényben kiosztani, hogy egy függély jusson a szelvény legmélyebb pontjába, a többit pedig ennek figyelembe vételével, lehetőség szerint egyenletesen kell szétosztani. A mérőhajót horgonnyal kell rögzíteni. A mérés során alkalmazandó cellaméret 10-25 cm, a szelvény átlagos vízmélységének függvényében (lehetőleg a legkisebb mélységű függélyben se legyen 5-nél kevesebb érvényes cella). A mérést egy függélyben 5 percig kell végezni. Magát a mérést, illetve az adatok rögzítését ugyanúgy kell végezni, mint a vízhozam mérésekor, de nem a teljes szelvényre, hanem függélyenként kell egy-egy mérést rögzíteni. A függély helyét ą 0,5 m pontossággal, célszerűen GPS-szel kell meghatározni. A fix helyű mérések adatait - hasonlóan a mozgóhajós méréshez - a teljes körű nyers adatfájlok + konfigurációs adatfájlok formájában kell tárolni, majd feltölteni az adatbázisba.

Amennyiben nem ADCP-vel történik a vízhozammérés, úgy a klasszikus forgószárnyas, vagy indukciós mérést lehet végrehajtani.

Amennyiben ADCP-vel történik a vízhozammérés, úgy a meder kiszámításához konvertálni kell egy adatsorrá a négy ACDP mérést.

A vízmintavétel szelvényének adatai

Három karakteres kód formájában kerül megállapításra.

Ha a mintavétel során speciális viszonyokat találunk (pl. a meder erősen benövényesedett vagy álló, pangó vízből tudunk csak mintát venni), akkor ezt a jegyzőkönyv megjegyzés rovatában mindenképp jelezni kell, mert ezek a körülmények az eredmények megítélését alapvetően megváltoztatják. A szemrevételezés során észlelt egyéb jellemzők (pl. a víz habzása, haltetemek a vizsgált szakaszon, szennyezések).

Vízmintavétel paraméterek listája bővíthető 13 javasolt komponens van.

A vízmintavétel pontjai.

A vizsgálati szakasz hosszát úgy kell meghatározni, hogy az ne legyen kisebb, mint a mérőszelvény középvízi szélességének háromszorosa, és legyen legalább 200 m (100-100 m a mérőszelvény alatt és fölött).

A hullámtér és a parti sáv leírása során a következő jellemzőkre kell figyelmet fordítani.

A részletes helyszínrajzon szerepelnie kell a vizsgált szakasz minden olyan jellemzőjének, ami a hidromorfológiai állapot megítélését segíti és a későbbi vizsgálatok szempontjából összehasonlítási alapot képez. A hidromorfológiai jellemzők mellett a növényzet elhelyezkedése, a területhasználatok is fontos információt hordoznak.

A részletes helyszínrajz mellett célszerű elhelyezni a vizsgált szakaszról készült légifotót (pl. MADOP 2005-ből lehetőség szerint nagyítva), ami segítséget nyújt a szakasz környezetének áttekintéséhez.

A helyszín felmérése során az alábbi fotók elkészítése mindenkép kívánatos: 1. kép: Meder (vízfelület + zónák); 2. kép: Balpart; 3. kép: Jobbpart; 4.-5. kép: A part környéke (jellemző területhasználatok) – 2 kép;6.- (8.) kép: A vizsgált szakaszon lévő speciális állapotok (műtárgyak, bevezetések és kivételek, meder és partvédelmi létesítmények, speciális élőhelyek, speciális mederviszonyok) - (max. 3 kép).